Sok jó dolog történt veled, mióta (egy éve) utoljára találkoztunk?
Ez egy fantasztikus év volt.

Volt olyan pillanat, amikor ez az egész túl sok volt neked?
Igen az egómnak sok volt, de ez nehéz és lehangoló is volt. Felmész a színpadra és 10000 ember örül neked, aztán lemész a színpadról és a következő pillanatban egy buszban vagy egy repülőgépen ülsz és egyedül vagy. Minden olyan csendes.

Ha lefagyasztanának és száz év múlva felébresztenének, mit csinálnál?
Hm, ez jó kérdés. Nem tudom, hogy egyáltalán ennyi ideig el lehet-e tartósítani egy testet.

A világbékéért lemondanál egy évig a szexről?
Egy évig. Persze. Nehéz lenne, de megtenném.

A Home című dalodat saját érzéseidből írtad. Mikor sírtál utoljára?
Három hete, véletlenül. Sokáig turnéztam és már haza akartam menni. Két napom szabad volt és Vancouverbe akartam menni, aztán Mailandbe behavazott. Az idegeim felmondták a szolgálatot és ordibálni kezdtem.

Hogy írnád le magad?
Apám mindig azt meséli nekem, amikor az emberek megkérdezik tőle, milyen gyerek voltam ő mindig ezt válaszolta: “Michael az a fajta gyerek, aki egy kövér lányra sohasem mondaná, hogy ő egy kövér lány.”

Interjú: Torgen (2005)
Forrás: sat1.de
Fordította: Edina (2009. 05. 30.)

Creative Commons Licenc